Pár szót már írtam a bemutatkozóban, még egy-két dologgal kiegészíteném itt és most:

Mindig is sportoltam, kézilabda, jégkorong, rugby, voltak a "komoly" - az az versenyszerű - választások és szeretek országúton bringázni - komolytalanúl, az az egy próbától eltekintve ebben sosem versenyeztem -. A futás mindig része volt a felkészüléseknek, alapozásoknak, ezért tulajdonképpen mindig is futottam. Kb 2009 táján történt az, hogy már annyira fájt mindenem egy-egy rugby edzés után, hogy úgy döntöttem végleg átigazolok ebben (és a hokiban is) a lelkes néző kategóriába. Mivel a bringához rengeteg idő kell(ene) - és ez kevésbé családbarát - maradt a futás "főfoglakozásként". De ha már csinálom csináljam komolyan. Elkezdtem versenyekre is járni, gyarapítva a lelkes elszánt amatőrök tömegét. Aztán ahogyan szokott lenni nyúltak a távok, illetve variálódtak a versenyek. Ahogy egyre több lett a terep úgy kopott ki az aszfalt a lábam alól.

Tagja vagyok klubank is: Etyeki Futók Egyesülete, illetve ezen belül a nem hivatalos bagoly szekciónak (merthogy sokat futunk este, ami azt jelenti, hogy szeptember végétől március végéig tök sötétben, fejlámpázva), amelyet egy szűkebb kör, az utcabeleik alkotnak. Ha közösséget vesszük számba midenképpen meg kell említenem a szomszédvár Herceghalom baglyát is, akivel lassan kezdünk fix párt alkotni - remélem az ő megelégedettségére is -.    

Ha már a szomszédvárat említettem, én magam Etyeken lakom kis családommal, és a közeli nagyfaluba Budapestre járok dolgozni. Ebből következően főleg e két helység dombjait szoktam futási célzattal látogatni, a szarvasok, őzek, rókák, és a kutyák nem kis megrökönyödésére időnként.  

Egy kép a totemállatomról:

Lehgközelebbre keresek egy épkézléb jépet magamról is, csak, hogy legyen:-)

Mint írtam már a bloggal elsősorban magamat akarom szórakoztatni, amolyan kiegészítésként az endomondos edzésnaplómhoz. illetve összegyűjtögetem az itt-ott a kedvencek között trárolt és gyakran elkeveredő olvasmányaimat. Mivel utóbbi közérdeklődésre is számottarthat, vágok bele a blogba.